Réczei Tamás

←

Katona József, avagy légy a pókok között fickándozik

→

Időjáték

 
 

Rendező
Kocsis Pál

 
 

A kecskeméti Katona József Színház előadása

  03.26 19:00

Színházterem — 140 percben, két felvonásban

Jegyvásárlás 

<
>

Ruszt József rendező szerint a Bánk bán egy felrobbantandó szobor, mivel a nyelve nagyon megnehezíti a megértését és az eljátszását egyaránt: az eredeti nyelvhasználat megszünteti a színészek valódi személyiségét, legfeljebb előadóvá, deklamálóvá alakítja őket. Az egyik megoldás szerinte, hogy hangfelvételen bejátszanak egy archaizáló felvételt, és bábokkal eljátsszák a művet, nem élő emberekkel. A másik...

1800-ban Katona József szeretné a Bánk bánt bemutatni, Déry István címszereplésével; azóta már tudjuk, hogy sikertelenül.

1976-ban Ruszt József Kecskeméten a Bánk bánt készül bemutatni, Gábor Miklóssal a címszerepben. Kérdés, sikerül-e?

A színjáték e két esemény körül forog, egyformán igyekezve megoldást találni mindkét helyzet nehézségeire.

Szereplők

Katona József
Hegedűs Zoltán

Déryné Széppataki Róza
Decsi Edit

Déry István
Nagy Balázs e. h.

Udvarhelyi Miklós
Farkas Ádám

Ruszt József
Porogi Ádám

Gábor Miklós
Dunai Tamás

Éva
Danyi Judit

Péter
Fazakas Géza

Jenő
Kiss Jenő

Matild
Magyar Éva

Muzsikus
Rozs Tamás

Közreműködik
Gál Réka, Vári János

Alkotók

Díszlet
Kocsis Pál

Jelmez
Remete Kriszta

Dramaturg
Németh Virág

Zene
Rozs Tamás

Súgó
Ba Éva

Ügyelő
Domján Sándor

Rendezőasszisztens
Vári János

Sajtó

„Amikor a falnak is füle van” 
Danyi Judit mesélt új szerepéről
 

Vass Évát, a ’60-as, ’70-es évek ünnepelt díváját alakítja Danyi Judit a kecskeméti színház Katona József – avagy légy a pókok között fickándozik című darabjában. A főpróbahét előtt darabbeli karakteréről és a korszakról beszélgettünk.

 
Hogyan mutatná be a fiataloknak Vass Évát?

A legnagyobb sztárok egyike volt a ’60-as, ’70-es években. Gyönyörű és tehetséges színésznő, megszámlálhatatlanul sok színdarab és film főszereplője, aki méltó szellemi társa volt férjének, Gábor Miklósnak. A darabbeli konfliktus éppen abból fakad, hogy Vass Éva félti Gábor Miklóst, aki azért jön ki a kórházból, hogy Ruszt kérésére eljátssza Bánk szerepét. A felesége persze attól tart, hogy a sok munka, és Ruszt személyisége rossz hatással lesz a férjére, és próbálja megvédeni.

Két idősík jelenik meg a darabban: Katona József kora és a ’70-es évek, amit a kecskeméti színházban Ruszt-korszakként emlegetnek. Mi a két szál közötti kapocs?

A Bánk bán. Katona József az 1820-as években akarja színre vinni drámáját. Ezzel párhuzamosan jelenik meg a ’70-es évekbeli Kecskemét, ahol Ruszt József ugyancsak a Bánk bánt akarja megrendezni.

Egyszerre van jelen a színpadon a két idősík?

A rendező, Kocsis Pál nagyon izgalmasan oldja meg a két szál elkülönítését és egybefonódását, de ez legyen inkább meglepetés a nézők számára.

Tavaly nagy sikert aratott a Béres József életéről szóló A megvádolt című darab, amelyben jól kirajzolódott a ’70-es évek elvtárs-kartárs világa. A Katona-darab 20. századi története is visszaidézi ezt a hangulatot?

Sok utalás van a darabban a politikai rendszerre. Olyan időszakban járunk, amikor a falnak is füle van, és ha olyat mond valaki, ami nem tetszik az elvtársaknak, akkor annak megvan a következménye. Azokban, akik megélték a szocializmus időszakát, saját bőrükön tapasztalták meg a rendszer álságosságát, mély nyomot hagyott a korszak. Sok visszajelzést kaptunk erről A megvádolt előadásai után.

Létrejön végül a két Bánk bán előadás?

Az előadásból kiderül...

Bővebben

A büfében lehetett kérdezni, a színpadon nem  
Hegedűs Zoltánt kérdeztük Ruszt Józsefről
 

Gyerekként látott először Ruszt-rendezést, majd a főiskolán egyik tanára, pályakezdő színészként pedig a mestere lett Ruszt József. Hegedűs Zoltánt arról a legendás korszakról kérdeztük, amelyet Réczei Tamás: Katona József – avagy légy a pókok között című színműve is megidéz. A bemutató november 11-én lesz a Ruszt Stúdió Színházban.

 
Mikor ismerkedtek meg Ruszt Józseffel?

A Színművészeti Főiskolán tanított nekünk színészmesterséget két éven át. Először a Rómeó és Júliát, majd a következő évben a Három nővért állítottuk színpadra. De addigra én már jó néhány előadását láttam, hiszen gyerekként Kecskemétre jártunk színházba Tiszakécskéről.

Emlékezetes előadás?

Például a ’74-es Don Carlos Gábor Miklóssal, Sára Bernadettel, Trokán Péterrel.

Gyerekként milyennek látta Ruszt színházát?

Nagyon tetszett, amit láttam. Valószínűleg tudat alatt akkor gyökerezett meg bennem, hogy színész leszek.

Majd a főiskolán személyesen is megismerkedtek.

Korábban. Színművészetis előfelvételisként Zalaegerszegre helyeztek, éppen akkor, amikor Ruszt odakerült. Sokat jártunk a színházba, próbákat és előadásokat néztünk. Akkor állította színpadra az Ember tragédiáját, Gábor Miklóssal Lucifer szerepében.

Milyen Rusztot munka közben látni? Igaz, hogy a büfében rendezett?

Ott magyarázta el a darabokat. A négyórás próbából másfél-két órát dolgoztunk a színpadon, a többi megbeszélés volt a büfében. A színpadon nem a csevegésről, a lötyögésről, a felkészületlenségről, hanem a próbáról, a kipróbálásról szólt minden. Utána a büfében persze mindent meg lehetett beszélni: ha nem értettél vele egyet, azt is, ha kérdéseid voltak, azt is. Az volt a tanítás, nevelés színtere is.

A főiskolán is így tanított?

Nem! A főiskolán mindent aprólékosan elemeztünk. A Rómeó és Júliát a vizsgán ötféleképpen mutattuk be: öt Rómeó, öt Júlia, és mindenki másként oldotta meg a feladatot. A Három nővért ugyanígy. Éppen ezért volt nagy meglepetés, hogy lekerültünk Ruszttal Szegedre, és minden másként ment. Egy-másfél hónap kevés arra, hogy mindent részletesen, alaposan megbeszélhessünk, kipróbálhassunk.

Hogyan rendezett?

Ha a színpadon nem úgy csináltunk valamit, ahogy kellett, szép csöndesen feljött a színpadra, megfogta a kezünket, a fülünkbe súgott, megmutatta, hogy kellett volna állni, mit kellett volna csinálni. Elképzelhetetlen volt, hogy lentről felkiabáljon valamit.

A Katona-darabban két idősík jelenik meg: Katona József saját kora, és a ’70-es évek közepe, a kecskeméti színház Ruszt-korszakként emlegetett időszaka. Mennyire reális a darab által festett Ruszt-kép?

Sok elemében reális a kép, de mint minden fikciós műben, itt is teret kapott a szerzői fantázia. Persze a két idősík, a megjelenő események és karakterek nem csak különbségeket mutatnak – de ennek felfedezését bízzuk a nézőkre!

Rákász Judit

Bővebben

Káprázatosan izgalmas! 
Dunai Tamás a kecskeméti színház új bemutatójáról
 

Az elmúlt 10 év legnagyobb szakmai kihívását jelenti számomra – mondja Dunai Tamás a kecskeméti Katona József Színház új produkciójáról. Réczei Tamás: Katona József – avagy légy a pókok között fickándozik című darabját november 11-étől láthatja a közönség. A próbafolyamatról és az előadásról a Gábor Miklóst alakító Dunai Tamást kérdeztük.

 
A darab 1976-ban játszódik. Milyen személyes élményei kötődnek ehhez az időszakhoz?

Azt mondom, akkor született a fiam, és abban az évben végeztem a színművészeti főiskolán. November 11-én, a bemutató napján van édesapám születésnapja, és a fiam névnapja, ami azért érdekes, mert a darabban Ruszt életkoránál fogva Gábor Miklóst valamiféle apafigurának tekinti, míg Gábor Miklós szellemi értelemben tekinti őt apjának. Furcsa, misztikus átfedések ezek... Rusztot egyébként személyesen is ismertem az Egyetemi Színpadról. Majd a II. Edward című darabban együtt dolgozhattam vele.

Milyen volt rendezőként?

Amilyennek Réczei Tamás megírta a darabban. Rengeteget „szüneteltünk”, rendkívül sokat Unicumoztunk, de ezzel együtt is csillogóan tehetséges volt.

Mi volt a szerepe a sok büfézésnek? Valójában ott rendezte az előadásait?

Ott rendezett, és tudja, miért? Mert a színház nem más, mint tudatosan megszerkesztett képzeletbeli valóság. Gábor Miklós és Ruszt, ha kellett, képes volt a tudatosság legmagasabb szintjét elérni, de ha arra volt szükség, az ösztöneik legmélyéig lementek. Ez független a férfi-nő vagy férfi-férfi kapcsolattól, ami – tegyük hozzá - köztük nem alakult ki soha. Barátság, mélységes szakmai vonzalom fűzte őket össze.

Mit jelent az ’Időjáték’ műfaji meghatározás?

1976, 1213, az 1830-as évek… - a történések szempontjából teljesen mindegy, milyen évet ír a naptár. A kérdés: merünk-e végre nem azzal foglalkozni, amit ránk kényszerítenek. Hány besúgó volt a társulatban Katona Korában, vagy 1976-ban, Ruszt idejében? Ruszt szeretett szembemenni az elvárásokkal, fütyülni a követelményekre.

Akkor is, ha tudta, hogy minden szaváról tudomást szereznek az elvtársak?

Nem érdekelte. Nem tanult meg úgy táncolni, ahogy elvárták tőle, és ahogy egyébként Gábor Miklós tudott táncolni. Ő a Madách Színház párttitkára volt, tudta, hogy meddig lehet elmenni, és nem törekedett a határok feszegetésére. De mire eljött a ’70-es évek közepe, megcsömörlött attól, hogy marionettfiguraként rángatják. S ekkor fogta magát, és eljött Kecskemétre.

Miért? Mit keresett a kecskeméti színházban?

Szabadságot. Kitakarította a lelkét. Kisöpörte magából a ráragadt manírokat, a bevált kliséket.

Az ő döntése volt, hogy vidékre szerződik?

Egyértelműen! Kórházban feküdt, amikor Ruszt felhívta telefonon. A beszélgetésük után felkelt az ágyból, összecsomagolt, és eljött Kecskemétre.

Milyen volt az eddigi próbafolyamat?

Úgy érzem magam egy héttel a premier előtt, mint a kertész, aki elültette a virágot, ismeri a gyökerét, levelét, de még nem tudja, milyen színű lesz a virágja… Izgalmas, érdekes kaland részesei vagyunk. A rendező, Kocsis Pál, kitűnő színész. Rettenetesen sok vitánk volt a próbafolyamat elején. Ez egészen addig tartott, amíg rá nem jöttünk, hogyan kell a másikat érteni. Abban a pillanatban, hogy ezt megértettük, elkezdett szikrázni, élni a dolog. Nagyon izgalmas premier előtt állunk! Az utóbbi 10 évben ez a legnagyobb szakmai kihívás, amellyel találkoztam. Az ország egyik legnagyobb színészének lelki válságát kell odatennem a színpadra, s ehhez pőrére kell vetkeznem.

Mi az igazi konfliktus Gábor Miklós számára a darabban?

Valószínűleg a Vass Évával való viszonya. Éva félti az egészségét. Attól tart, hogy Gábor Miklós belehal a próbafolyamatba. Alig jött ki a Kútvölgyiből, erre itt cigarettázik és iszik. Nem érdekli, hogy mi lesz holnap. A színház érdekli. Vass Éva - akit Danyi Judit játszik nagyszerűen - nem érti ezt. Judittal több produkcióban játszottunk együtt, utoljára Három nővérben volt a partnerem, de soha ilyen mély lelki kapcsolat nem alakult ki köztünk, mint most. Rendkívül izgalmas, ami a színpadon születik! Fantasztikus együtt játszani a Rusztot alakító Porogi Ádámmal is! Az első kecskeméti évében a Régi ház című darabban a fiamat alakította. Most rendező-színész, apa-fiú kapcsolat köt össze bennünket. Káprázatosan izgalmas!

Bővebben
FacebookYouTube
 
 

Jegypénztár:
Szervezés:
Helyszín:

06 20 400 4646 · jegypenztar@jaszaiszinhaz.hu
06 34 323 064 · szervezes@jaszaiszinhaz.hu
Tatabánya, Népház utca 5.

Jegypénztár: 06 20 400 4646 · jegypenztar@jaszaiszinhaz.hu
Szervezés: 06 34 323 064 · szervezes@jaszaiszinhaz.hu
Helyszín: Tatabánya, Népház utca 5.