“Egyszerűen nem lehet ezekbe a rendszerekbe belelátni. Hogyha nem vagy benne, hogyha nincs belső ember, aki beszél, akkor ezek a dolgok nem derülnek ki.”
Az előadásban elhangzó dokumentarista szövegek mind a gyermekvédelmi rendszerben érintettek beszámolói. Az intézetek egykori lakói, fiatalkorú anyák, szakemberek járultak hozzá, hogy mélyen személyes és vállaltan szubjektív történeteiken keresztül a nézők megismerhessenek egy olyan világot, amelyet a mai napig tabuk és titkok öveznek. A gyermekotthon sokak számára a fizikai túlélés egyetlen biztosítéka, a szereplők legfőbb kérdése mégis az: “hogyan fogok kijutni innen?”.
„Mindennek van ára. És nem biztos, hogy megéri. Mert akkora terhet basz rád, olyan szinten befolyásolja minden mozdulatodat, minden megélt érzelmedet, hogy nem biztos, hogy megérte. És ha ott maradunk, az fix, hogy vagy éhen halunk, vagy fizikálisan halunk meg, de ott már mindegy, ez tényleg megtörtént volna. És akkor addig szólt volna a történetünk.”





