A „Nem beszélve arról, hogy…” az alkotói függetlenségről, a művészi személyességről, a szabad alkotásról és a független területen való működés nehézségeiről is beszél, egy párhuzamos szálon futó történeten keresztül. Egy független filmes rendezőnőt megihlet pár futólag elkapott mondat egy Laura nevű nőről, aki kitört az addigi életéből és egy határozott döntéstől vezérelve eltűnt. Az ő ismeretlen személyiségét, tetteit kutatja a rendezőnő, valóság és fikció mezsgyéjén lavírozva megpróbálja összerakni a mozaikokat… Elindul az alkotás folyamata, és az előadásban végig követjük a filmkészítés stációit, nehézségeit, mindezt a Reisz Gáborra jellemző, finom, költői humorral.
A valóság fikcióvá válik, nem beszélve arról, hogy ez fordítva is megtörténhet…