Katona József, avagy légy a pókok között fickándozik

Sajtó

„AMIKOR A FALNAK IS FÜLE VAN”

DANYI JUDIT MESÉLT ÚJ SZEREPÉRŐL

Vass Évát, a ’60-as, ’70-es évek ünnepelt díváját alakítja Danyi Judit a kecskeméti színház Katona József – avagy légy a pókok között fickándozik című darabjában. A főpróbahét előtt darabbeli karakteréről és a korszakról beszélgettünk.

Hogyan mutatná be a fiataloknak Vass Évát?

A legnagyobb sztárok egyike volt a ’60-as, ’70-es években. Gyönyörű és tehetséges színésznő, megszámlálhatatlanul sok színdarab és film főszereplője, aki méltó szellemi társa volt férjének, Gábor Miklósnak. A darabbeli konfliktus éppen abból fakad, hogy Vass Éva félti Gábor Miklóst, aki azért jön ki a kórházból, hogy Ruszt kérésére eljátssza Bánk szerepét. A felesége persze attól tart, hogy a sok munka, és Ruszt személyisége rossz hatással lesz a férjére, és próbálja megvédeni.

Két idősík jelenik meg a darabban: Katona József kora és a ’70-es évek, amit a kecskeméti színházban Ruszt-korszakként emlegetnek. Mi a két szál közötti kapocs?

A Bánk bán. Katona József az 1820-as években akarja színre vinni drámáját. Ezzel párhuzamosan jelenik meg a ’70-es évekbeli Kecskemét, ahol Ruszt József ugyancsak a Bánk bánt akarja megrendezni.

Egyszerre van jelen a színpadon a két idősík?

A rendező, Kocsis Pál nagyon izgalmasan oldja meg a két szál elkülönítését és egybefonódását, de ez legyen inkább meglepetés a nézők számára.

Tavaly nagy sikert aratott a Béres József életéről szóló A megvádolt című darab, amelyben jól kirajzolódott a ’70-es évek elvtárs-kartárs világa. A Katona-darab 20. századi története is visszaidézi ezt a hangulatot?

Sok utalás van a darabban a politikai rendszerre. Olyan időszakban járunk, amikor a falnak is füle van, és ha olyat mond valaki, ami nem tetszik az elvtársaknak, akkor annak megvan a következménye. Azokban, akik megélték a szocializmus időszakát, saját bőrükön tapasztalták meg a rendszer álságosságát, mély nyomot hagyott a korszak. Sok visszajelzést kaptunk erről A megvádolt előadásai után.

Létrejön végül a két Bánk bán előadás?

Az előadásból kiderül…

A BÜFÉBEN LEHETETT KÉRDEZNI, A SZÍNPADON NEM

HEGEDŰS ZOLTÁNT KÉRDEZTÜK RUSZT JÓZSEFRŐL

Gyerekként látott először Ruszt-rendezést, majd a főiskolán egyik tanára, pályakezdő színészként pedig a mestere lett Ruszt József. Hegedűs Zoltánt arról a legendás korszakról kérdeztük, amelyet Réczei Tamás: Katona József – avagy légy a pókok között című színműve is megidéz. A bemutató november 11-én lesz a Ruszt Stúdió Színházban.

Mikor ismerkedtek meg Ruszt Józseffel?

A Színművészeti Főiskolán tanított nekünk színészmesterséget két éven át. Először a Rómeó és Júliát, majd a következő évben a Három nővért állítottuk színpadra. De addigra én már jó néhány előadását láttam, hiszen gyerekként Kecskemétre jártunk színházba Tiszakécskéről.

Emlékezetes előadás?

Például a ’74-es Don Carlos Gábor Miklóssal, Sára Bernadettel, Trokán Péterrel.

Gyerekként milyennek látta Ruszt színházát?

Nagyon tetszett, amit láttam. Valószínűleg tudat alatt akkor gyökerezett meg bennem, hogy színész leszek.

Majd a főiskolán személyesen is megismerkedtek.

Korábban. Színművészetis előfelvételisként Zalaegerszegre helyeztek, éppen akkor, amikor Ruszt odakerült. Sokat jártunk a színházba, próbákat és előadásokat néztünk. Akkor állította színpadra az Ember tragédiáját, Gábor Miklóssal Lucifer szerepében.

Milyen Rusztot munka közben látni? Igaz, hogy a büfében rendezett?

Ott magyarázta el a darabokat. A négyórás próbából másfél-két órát dolgoztunk a színpadon, a többi megbeszélés volt a büfében. A színpadon nem a csevegésről, a lötyögésről, a felkészületlenségről, hanem a próbáról, a kipróbálásról szólt minden. Utána a büfében persze mindent meg lehetett beszélni: ha nem értettél vele egyet, azt is, ha kérdéseid voltak, azt is. Az volt a tanítás, nevelés színtere is.

A főiskolán is így tanított?

Nem! A főiskolán mindent aprólékosan elemeztünk. A Rómeó és Júliát a vizsgán ötféleképpen mutattuk be: öt Rómeó, öt Júlia, és mindenki másként oldotta meg a feladatot. A Három nővért ugyanígy. Éppen ezért volt nagy meglepetés, hogy lekerültünk Ruszttal Szegedre, és minden másként ment. Egy-másfél hónap kevés arra, hogy mindent részletesen, alaposan megbeszélhessünk, kipróbálhassunk.

Hogyan rendezett?

Ha a színpadon nem úgy csináltunk valamit, ahogy kellett, szép csöndesen feljött a színpadra, megfogta a kezünket, a fülünkbe súgott, megmutatta, hogy kellett volna állni, mit kellett volna csinálni. Elképzelhetetlen volt, hogy lentről felkiabáljon valamit.

A Katona-darabban két idősík jelenik meg: Katona József saját kora, és a ’70-es évek közepe, a kecskeméti színház Ruszt-korszakként emlegetett időszaka. Mennyire reális a darab által festett Ruszt-kép?

Sok elemében reális a kép, de mint minden fikciós műben, itt is teret kapott a szerzői fantázia. Persze a két idősík, a megjelenő események és karakterek nem csak különbségeket mutatnak – de ennek felfedezését bízzuk a nézőkre!

Rákász Judit

KÁPRÁZATOSAN IZGALMAS!

DUNAI TAMÁS A KECSKEMÉTI SZÍNHÁZ ÚJ BEMUTATÓJÁRÓL

Az elmúlt 10 év legnagyobb szakmai kihívását jelenti számomra – mondja Dunai Tamás a kecskeméti Katona József Színház új produkciójáról. Réczei Tamás: Katona József – avagy légy a pókok között fickándozik című darabját november 11-étől láthatja a közönség. A próbafolyamatról és az előadásról a Gábor Miklóst alakító Dunai Tamást kérdeztük.

A darab 1976-ban játszódik. Milyen személyes élményei kötődnek ehhez az időszakhoz?

Azt mondom, akkor született a fiam, és abban az évben végeztem a színművészeti főiskolán. November 11-én, a bemutató napján van édesapám születésnapja, és a fiam névnapja, ami azért érdekes, mert a darabban Ruszt életkoránál fogva Gábor Miklóst valamiféle apafigurának tekinti, míg Gábor Miklós szellemi értelemben tekinti őt apjának. Furcsa, misztikus átfedések ezek… Rusztot egyébként személyesen is ismertem az Egyetemi Színpadról. Majd a II. Edward című darabban együtt dolgozhattam vele.

Milyen volt rendezőként?

Amilyennek Réczei Tamás megírta a darabban. Rengeteget „szüneteltünk”, rendkívül sokat Unicumoztunk, de ezzel együtt is csillogóan tehetséges volt.

Mi volt a szerepe a sok büfézésnek? Valójában ott rendezte az előadásait?

Ott rendezett, és tudja, miért? Mert a színház nem más, mint tudatosan megszerkesztett képzeletbeli valóság. Gábor Miklós és Ruszt, ha kellett, képes volt a tudatosság legmagasabb szintjét elérni, de ha arra volt szükség, az ösztöneik legmélyéig lementek. Ez független a férfi-nő vagy férfi-férfi kapcsolattól, ami – tegyük hozzá – köztük nem alakult ki soha. Barátság, mélységes szakmai vonzalom fűzte őket össze.

Mit jelent az ’Időjáték’ műfaji meghatározás?

1976, 1213, az 1830-as évek… – a történések szempontjából teljesen mindegy, milyen évet ír a naptár. A kérdés: merünk-e végre nem azzal foglalkozni, amit ránk kényszerítenek. Hány besúgó volt a társulatban Katona Korában, vagy 1976-ban, Ruszt idejében? Ruszt szeretett szembemenni az elvárásokkal, fütyülni a követelményekre.

Akkor is, ha tudta, hogy minden szaváról tudomást szereznek az elvtársak?

Nem érdekelte. Nem tanult meg úgy táncolni, ahogy elvárták tőle, és ahogy egyébként Gábor Miklós tudott táncolni. Ő a Madách Színház párttitkára volt, tudta, hogy meddig lehet elmenni, és nem törekedett a határok feszegetésére. De mire eljött a ’70-es évek közepe, megcsömörlött attól, hogy marionettfiguraként rángatják. S ekkor fogta magát, és eljött Kecskemétre.

Miért? Mit keresett a kecskeméti színházban?

Szabadságot. Kitakarította a lelkét. Kisöpörte magából a ráragadt manírokat, a bevált kliséket.

Az ő döntése volt, hogy vidékre szerződik?

Egyértelműen! Kórházban feküdt, amikor Ruszt felhívta telefonon. A beszélgetésük után felkelt az ágyból, összecsomagolt, és eljött Kecskemétre.

Milyen volt az eddigi próbafolyamat?

Úgy érzem magam egy héttel a premier előtt, mint a kertész, aki elültette a virágot, ismeri a gyökerét, levelét, de még nem tudja, milyen színű lesz a virágja… Izgalmas, érdekes kaland részesei vagyunk. A rendező, Kocsis Pál, kitűnő színész. Rettenetesen sok vitánk volt a próbafolyamat elején. Ez egészen addig tartott, amíg rá nem jöttünk, hogyan kell a másikat érteni. Abban a pillanatban, hogy ezt megértettük, elkezdett szikrázni, élni a dolog. Nagyon izgalmas premier előtt állunk! Az utóbbi 10 évben ez a legnagyobb szakmai kihívás, amellyel találkoztam. Az ország egyik legnagyobb színészének lelki válságát kell odatennem a színpadra, s ehhez pőrére kell vetkeznem.

Mi az igazi konfliktus Gábor Miklós számára a darabban?

Valószínűleg a Vass Évával való viszonya. Éva félti az egészségét. Attól tart, hogy Gábor Miklós belehal a próbafolyamatba. Alig jött ki a Kútvölgyiből, erre itt cigarettázik és iszik. Nem érdekli, hogy mi lesz holnap. A színház érdekli. Vass Éva – akit Danyi Judit játszik nagyszerűen – nem érti ezt. Judittal több produkcióban játszottunk együtt, utoljára Három nővérben volt a partnerem, de soha ilyen mély lelki kapcsolat nem alakult ki köztünk, mint most. Rendkívül izgalmas, ami a színpadon születik! Fantasztikus együtt játszani a Rusztot alakító Porogi Ádámmal is! Az első kecskeméti évében a Régi ház című darabban a fiamat alakította. Most rendező-színész, apa-fiú kapcsolat köt össze bennünket. Káprázatosan izgalmas!